UVNP Logo
Főoldal
Rólunk
VíziónkBemutatkozásEtikai kódex
Program
Az UVNP programja- Alkotmányos rend- Egészségügy- Oktatás- Gazdaság- Külpolitika- Társadalompolitika- Fenntarthatóság- Digitalizáció
Hírek
SajtóközleményekEseményekTanulmányok
Támogatás
Kapcsolat
ElérhetőségeinkHírlevélJelentkezés aktivistának

Tanulmányok

Fenntarthatósági Műhely: „Zöld program” helyett Fenntarthatósági Program

2021. augusztus 16.

Az Új Világ Néppárt felelősséget vállal nemcsak az elmúlt nemzedékek tetteiért, de a még meg nem születettek életfeltételeiért is. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi-, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem problémáinak megoldása, csak ezeknek a rendszereknek a teljes harmóniájában lehetséges hatékonyan. Az úgy nevezett Zöld Programok nem valósíthatók meg a konzekvens társadalmi és gazdasági programok nélkül. Az Új Világ Néppárt programjának fókuszában a fenntarthatóság áll.

Baranyi Béla: Az Új Világ Néppárt alapvetései a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányság problémáinak megoldásához

2021. augusztus 4.

Légy boldog romaként Magyarországon!

Bordás Tamás – Czímer József: Digitális átalakulás

2021. július 26.

Jelen dolgozat bemutatja a digitalizáció fogalmát, annak szereplőit, jellegzetességeit, az uralkodó trendeket, vizsgálja annak hatását, példákkal illusztrálja az iparáganként eltérő hatást és taglalja a kormányzati teendőket, továbbá érintőlegesen megemlíti a társadalmi hatásokat. Bár az írás elsődlegesen a gazdasági átalakulásra fókuszál, a digitális átmenet korántsem gazdasági jelenség. Adalékként az írás a vizsgált jelenséget kontextusába ágyazza, megadva annak filozófiai szemantikáját is. A dolgozat vizsgálódása továbbá makro szintű, nem vizsgálja a mikro szinten megjelenő sikeresség faktorait. A digitális gazdaság néven nevezett jelenség egy igen komplex fogalom. Magában foglalja a digitális technológiák felhasználását úgy a termelésben, mint a fogyasztásban, de a folyamat tartalmazza az áruk és szolgáltatások előállítását, az értékesítési és a fizetési folyamatokat is, azaz a teljes nemzetgazdaságot. A fogalmat kicsit kibővítve a gazdaság digitalizációja nemcsak magát a gazdaságot érinti, hanem lefedi a társadalmi élet minden területét az oktatástól az egészségügyön keresztül a szociális ellátásig. Korunkban ez a meghatározás a különféle technológiáknak és azok alkalmazásának óriási választékát fedi. Ezek magukba foglalják a mesterséges intelligenciának nevezett nagyon komplex számítógépes programrendszereket, a dolgok internetét (internet of things), a kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló rendszereket, a felhő technológiát (cloud), a blokklánc technológiát, a robotikát, de akár az önvezető technológiákat legyen az autó vagy repülőgép. A felhő olyan technológiai megoldás, amelynek során a szolgáltatás üzemeltetése nem a felhasználó saját számítógépén történik, hanem attól elkülönülten. A szolgáltatást a felhasználó hálózaton, tipikusan interneten keresztül éri el. Szemléletes példa az adattárolás: a felhasználó saját adatait a szolgáltató távoli szerverein tárolja és azokat interneten keresztül éri el a saját gépéről. Ha a felhasználó saját gépét elveszti, az adataihoz továbbra is hozzá tud férni. A digitális átmenet nem új jelenség, az iparági példákat taglaló részben látható, hogy mindig is jelen volt. Természetes jelenség, amit a technológiai fejlődés hoz magával.

Ángyán József: Szempontok és adalékok egy valóban „nép-párti” mezőgazdaság- és vidékfejlesztési stratégia és program kidolgozásához.

2021. január 5.

Történelme során, nehéz helyzetekben a magyar társadalom mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék tehát nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem egyúttal társadalmi és biológiai élettér is, amely az ott élő közösségek és a természeti környezet számára az életfeltételeket biztosítja, a város számára pedig élelmezési és élelmiszerbiztonságot, utánpótlást, egyúttal hátországot, „visszavonulási”, regenerációs lehetőséget is kínál, amelyre a város – az előrejelzések szerinti klímaváltozás és a globalizációs folyamatok közepette – egyre inkább rászorul, túlélése saját vidéke megerősítése nélkül egyre kétségesebbé válik. A vidék és a mezőgazdaság ügye tehát nemcsak a falun élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozók gondja, a vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A Vidéki Térségek Európai Chartájának megfogalmazása szerint „város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” Ebből következően a mezőgazdaság a XXI. században is stratégiai ágazat, és egyre inkább azzá válik: a jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, a jó környezeti állapot megőrzése, valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A mezőgazdaságnak azonban nem minden formája és rendszere képes a vidék megerősítésére, népességmegtartó képességének növelésére, a társadalom számára nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtására. Az „egy-ügyű”, csak a befektetői érdekekkel, a tőkemegtérülés hatékonyságával törődő, iparszerű, monokultúrás, tömegtermelő, nagyüzemi mezőgazdálkodás, vagy inkább biológiai ipar környezetre és a vidék társadalmára gyakorolt (ökoszociális) hatásai igen rosszak, az jól láthatóan a környezet pusztulásához és a helyi társadalom széteséséhez, a vidék népességmegtartó képességének csökkenéséhez vezet. Ezeket a felismeréseket az EU közös agrárpolitikájának (KAP) fokozatos megváltozása, a vidékfejlesztés közegébe ágyazott agrárfejlesztés, a többfunkciós európai agrármodell és kétpilléres – a mezőgazdaság nemcsak termelési, de környezeti/társadalmi teljesítményeit is honoráló – támogatási rendszerének megjelenése is tükrözi.

  • Bemutatkozás
  • Programunk
  • Víziónk
  • Támogatás
  • Dokumentumok
  • Etikai kódex
  • Adatkezelési tájékoztató
Légy boldog Magyarországon