Fenntarthatósági Műhely: „Zöld program” helyett Fenntarthatósági Program
2021. augusztus 16.
Az Új Világ Néppárt felelősséget vállal nemcsak az elmúlt nemzedékek tetteiért, de a még meg nem születettek életfeltételeiért is. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi-, a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem problémáinak megoldása, csak ezeknek a rendszereknek a teljes harmóniájában lehetséges hatékonyan. Az úgy nevezett Zöld Programok nem valósíthatók meg a konzekvens társadalmi és gazdasági programok nélkül. Az Új Világ Néppárt programjának fókuszában a fenntarthatóság áll.
Baranyi Béla: Az Új Világ Néppárt alapvetései a legnagyobb magyarországi kisebbség, a cigányság problémáinak megoldásához
2021. augusztus 4.
Légy boldog romaként Magyarországon!
Bordás Tamás – Czímer József: Digitális átalakulás
2021. július 26.
Jelen dolgozat bemutatja a digitalizáció fogalmát, annak szereplőit, jellegzetességeit, az
uralkodó trendeket, vizsgálja annak hatását, példákkal illusztrálja az iparáganként eltérő
hatást és taglalja a kormányzati teendőket, továbbá érintőlegesen megemlíti a társadalmi
hatásokat.
Bár az írás elsődlegesen a gazdasági átalakulásra fókuszál, a digitális átmenet korántsem
gazdasági jelenség. Adalékként az írás a vizsgált jelenséget kontextusába ágyazza, megadva
annak filozófiai szemantikáját is. A dolgozat vizsgálódása továbbá makro szintű, nem vizsgálja
a mikro szinten megjelenő sikeresség faktorait.
A digitális gazdaság néven nevezett jelenség egy igen komplex fogalom. Magában foglalja a
digitális technológiák felhasználását úgy a termelésben, mint a fogyasztásban, de a folyamat
tartalmazza az áruk és szolgáltatások előállítását, az értékesítési és a fizetési folyamatokat is,
azaz a teljes nemzetgazdaságot. A fogalmat kicsit kibővítve a gazdaság digitalizációja nemcsak
magát a gazdaságot érinti, hanem lefedi a társadalmi élet minden területét az oktatástól az
egészségügyön keresztül a szociális ellátásig.
Korunkban ez a meghatározás a különféle technológiáknak és azok alkalmazásának óriási
választékát fedi. Ezek magukba foglalják a mesterséges intelligenciának nevezett nagyon
komplex számítógépes programrendszereket, a dolgok internetét (internet of things), a
kiterjesztett és virtuális valóságon alapuló rendszereket, a felhő technológiát (cloud), a blokklánc technológiát, a robotikát, de akár az önvezető technológiákat legyen az autó vagy
repülőgép.
A felhő olyan technológiai megoldás, amelynek során a szolgáltatás üzemeltetése nem a
felhasználó saját számítógépén történik, hanem attól elkülönülten. A szolgáltatást a
felhasználó hálózaton, tipikusan interneten keresztül éri el. Szemléletes példa az adattárolás:
a felhasználó saját adatait a szolgáltató távoli szerverein tárolja és azokat interneten keresztül
éri el a saját gépéről. Ha a felhasználó saját gépét elveszti, az adataihoz továbbra is hozzá tud
férni.
A digitális átmenet nem új jelenség, az iparági példákat taglaló részben látható, hogy mindig
is jelen volt. Természetes jelenség, amit a technológiai fejlődés hoz magával.
Ángyán József: Szempontok és adalékok egy valóban „nép-párti” mezőgazdaság- és vidékfejlesztési stratégia és program kidolgozásához.
2021. január 5.
Történelme során, nehéz helyzetekben a magyar társadalom mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott megújulni. A vidék tehát nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem egyúttal társadalmi és biológiai élettér is, amely az ott élő közösségek és a természeti környezet számára az életfeltételeket biztosítja, a város számára pedig élelmezési és élelmiszerbiztonságot, utánpótlást, egyúttal hátországot, „visszavonulási”, regenerációs lehetőséget is kínál, amelyre a város – az előrejelzések szerinti klímaváltozás és a globalizációs folyamatok közepette – egyre inkább rászorul, túlélése saját vidéke megerősítése nélkül egyre kétségesebbé válik. A vidék és a mezőgazdaság ügye tehát nemcsak a falun élő, mezőgazdasági termeléssel foglalkozók gondja, a vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A Vidéki Térségek Európai Chartájának megfogalmazása szerint „város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság.” Ebből következően a mezőgazdaság a XXI. században is stratégiai ágazat, és egyre inkább azzá válik: a jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, a jó környezeti állapot megőrzése, valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. A mezőgazdaságnak azonban nem minden formája és rendszere képes a vidék megerősítésére, népességmegtartó képességének növelésére, a társadalom számára nélkülözhetetlen szolgáltatások nyújtására. Az „egy-ügyű”, csak a befektetői érdekekkel, a tőkemegtérülés hatékonyságával törődő, iparszerű, monokultúrás, tömegtermelő, nagyüzemi mezőgazdálkodás, vagy inkább biológiai ipar környezetre és a vidék társadalmára gyakorolt (ökoszociális) hatásai igen rosszak, az jól láthatóan a környezet pusztulásához és a helyi társadalom széteséséhez, a vidék népességmegtartó képességének csökkenéséhez vezet. Ezeket a felismeréseket az EU közös agrárpolitikájának (KAP) fokozatos megváltozása, a vidékfejlesztés közegébe ágyazott agrárfejlesztés, a többfunkciós európai agrármodell és kétpilléres – a mezőgazdaság nemcsak termelési, de környezeti/társadalmi teljesítményeit is honoráló – támogatási rendszerének megjelenése is tükrözi.