Mottó: Úgy kell ma jól élnünk, hogy holnap is jól élhessünk.

Helyzetelemzés

A világjárványok, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenése, az invazív fajok terjedése a legjelentősebb globális (és hazai) problémákká válnak a következő évtizedekben. A társadalmi-gazdasági növekedésből származó terhelések meghaladják a környezeti rendszerek eltartóképességét és rugalmasságát. A természetes élőhelyek pusztulása és felaprózódása, a levegő, a víz és a talaj szennyezése, a tengerek túlhalászása, az erdők, a talaj és más erőforrások túlzott kihasználása, a nem őshonos fajok betelepítése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése mind-mind hozzájárul az ökológiai válság néven összefoglalható az életünket veszélyeztető tendenciákhoz. A földi élet ugyanis - jelenlegi ismereteink szerint - lehetetlen a természet által biztosított anyagok és szolgáltatások nélkül. A természeti tőke megóvása nem valami elvont zöld érdek, hanem a mindennapos jólétünk feltétele. Mindezen problémák megoldásához, vagy legalább enyhítéséhez a legmagasabb szintű nemzetközi összefogásra, a tudás integrálására és globális koordinációra van szükség. Természetesen az egyes országok és régiók szintjén is kereshetők bizonyos lokális megoldások, azonban ennek kereteit a nemzetközi egyezmények és jogszabályok alkotják, továbbá pl. az adatok és információk megosztása, vagy az innovatív megoldások hasznosítása is igényli a nemzetközi együttműködést.

Magyarország Természeti Tőke Indexe 9,9%. Ez azt jelenti, hogy kevesebb, mint 10 % maradt meg az ország felszínét eredetileg benépesítő természetes élővilágból, azaz a hazánk területét egykor borító természetes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatásainak több mint 90%-a megsemmisült. Európai mércével mérve ez a 10 % még mindig kiemelkedően magas érték, így igazi nemzeti kincsként kell tekintenünk a hazai ökológiai sokféleségre. A globális tendenciákhoz hasonlóan Magyarország éghajlata is változik. Az elmúlt 30 évben az évi középhőmérséklet 1,2–1,8 °C-t növekedett az ország különböző területein. Növekszik a nyári napok (Tmax > 25 °C) és hőségriadós napok (Tközép > 25 °C) száma is. Magyarországon évente 12-13 ezer ember hal meg a légszennyezettség miatt, amelynek elsődleges forrása a közlekedésből és a fűtésből származó szennyezőanyagkibocsátás. A magas szállópor tekintetében az EU egyik legszennyezettebb országa vagyunk. Hasonlóan szomorú, hogy Magyarországon az ökológiai gazdálkodás aránya Európában az egyik legalacsonyabb.

Sajnálatos módon a magyar szakpolitikák is a környezet túlhasználatára épülnek és kiszolgálják a hatalmon lévő kevesek érdekeit. Az előre mutató intézkedések döntő többsége az uniós tagságunkból fakadó kötelezettség. Nincs zöld-fókuszú szabályozás, nincs szakmai szempontok alapján felállított prioritás sorrend, csak elszigetelt, elégtelen és átgondolatlan elemei egy átfogó szakpolitikának. Egy új fenntartható, humánökológiai szempontokat érvényesítő komplex modell kidolgozására lenne szükség. Fontos lenne 60%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsájtását 2030-ra, szemben a kormányzat 40 %-os vállalásával. Emellett fel kell készíteni Magyarország gazdaságát és társadalmát az éghajlatváltozás következményeinek mérséklésére és az alkalmazkodásra. A lakosság számára olyan megvalósítható környezetgazdálkodási programot kell kínálni, amely a fenntarthatóság és jól-lét szempontjait együttesen érvényesíti. Támogatni kell mindazokat az egyéni, közösségi és piaci aktivitásokat, megoldásokat, amelyek előterébe helyezik az ökológiai szempontokat. Ilyenek a természeti erőforrásainkkal való megfelelő bánásmód, megújuló energia, környezetbarát anyagok, zöldtechnológiák, közösségi használati és értékesítési formák, etikus fogyasztás, anyag- és energiatakarékosság, termékek tartósságának növelése, javítási szolgáltatások ösztönzése, hulladékcsökkentés és újrahasznosítás, állatvédelem. Olyan jogi, oktatási és intézményi rendszereket kell kialakítani, amely emberközpontú és tekintettel van a környezet véges erőforrásaira, szemben a profitot és fogyasztást hajszoló mai rendszerrel. A megoldás kulcsa a gazdasági és társadalmi folyamatokat helyes irányba terelő korlátozó- és ösztönzőrendszer.

A fenntarthatósági program fő elemei

1. A biodiverzitás védelme és az ökoszisztéma szolgáltatások erősítése

Meg kell állítani hazánk zöld infrastruktúrájának és változatos élővilágának további csökkenését. Haladéktalanul meg kell kezdeni a természeti erőforrások állapotának javítását. A természetnek vissza kell adni azt a minimális életteret, melyben egészséges ökológiai folyamatok alakulnak ki. A természetes (vagy félig-meddig természetes) élőhelyek megőrzése, lehetőség szerinti kiterjesztése ma már létfontosságú. Minden más alternatíva társadalom összeomlásához vezet. Ezért élőhely-revitalizációs, tájrehabilitációs és erdőtelepítési programokat indítunk és támogatjuk az ökológiai erdőgazdálkodást, valamint a további Natura 2000 területek jelölését. Zöld folyosók tervezésével, az úthálózat optimalizálásával sokat lehet tenni a természetes élőhelyek minőségét rendkívüli mértékben lerontó élőhely-fragmentáció ellen. A modern természetvédelemben a kulcsfontosságú folyamatok végbemenetelét kell megőrizni rendszerszintű monitorozási módszerekkel.

A településfejlesztési és –rendezési tevékenység során a zöldfelületek megóvásának és növelésének szempontjait helyezzük előtérbe. A beruházások becsült hatását rendkívül pontosan kell felmérni és elemezni, ezért szigorúan szabályozni kell a környezeti hatástanulmányt készítők körét. Ki kell dolgozni a környezeti hatástanulmányok minőségellenőrzését. Megtiltjuk, hogy új zöldmezős beruházásokkal betonozzák le a magyar földet. Inkább a rozsdaövezetek helyreállítását támogatjuk, oda építünk, ahol már eleve van beton. Ezzel megállítjuk a zöldfelületek és termőföldek csökkentését. A környezeti szolgáltatásokat erősítő, a környezeti terhelést csökkentő, hatékony támogatáspolitikát dolgozunk ki, hogy pl. jobban megérje az erdőt gondozni, mint kivágni. A városokban utcazöldítési programokat, új közparkok, rekreációs területek kialakítását, - az arra alkalmas közterületeken - méhbarát növények betelepítését szorgalmazzuk. Támogatjuk a közösségi és iskolakertek létrehozását. A tudományos eredmények alkalmazásával és jelentős anyagi forrás biztosításával hatékonyan fellépünk az özönfajok (így pl. az allergiát okozó növények) elterjedése ellen.

2. Fenntartható mezőgazdaság

A mezőgazdasági termelést át kell alakítani a hazai élelmiszerönrendelkezés javítása és a biológiai sokféleség helyreállítása érdekében, ezért a kisebb méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodási formákat erősítjük. Célunk a kis- és középvállalkozások, a környezetkímélő és precíziós technológiák és fenntartható talajhasználat felkarolása. Az adott tájhoz, a talaj minőségéhez és a vízellátottsághoz igazodó mezőgazdasági területhasználat és növényi kultúrák alkalmazása. Kiemelten támogatjuk a biogazdálkodást, az ökológiai állattartást, növeljük az ökológiai gazdálkodásba bevont területek és az állatállomány nagyságát. Az öntözőrendszerek újratervezésével, árvízvédelmi, víztározási intézkedésekkel, erdősávok telepítésével felkészítjük a mezőgazdaságot a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére. Az egészségre káros növényvédő szereket és műtrágyákat a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb 2030-ig kivonjuk. Nemzeti érdek és állami feladat a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták megőrzése és fenntartható hasznosítása, így a génforrások begyűjtése, génbankban történő tárolása és visszajuttatása a gazdálkodókhoz. Szintén fontos teendő a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése. Magyarország GMO-mentességét minden rendelkezésre álló eszközzel megóvjuk.

3. Zöld rezsicsökkentés, fűtéskorszerűsítés

A megújuló és részben megújuló energiaforrások növekvő használatát támogatjuk. A jövő a lokálisan termelt, tiszta energiáé. Lakossági energetikai, szigetelési és fűtéskorszerűsítési programot indítunk. Ösztönözzük a napelemek és hőszivattyúk beszerzését, a passzívház technológiák elterjedését. A jelenleg elérhető technológiák közül a szélerőműveknek lehet a legkisebb környezeti terhelése, így a jogszabályi környezet módosításával további szélerőművek telepítését tesszük lehetővé. Hazánk kiváló adottságait felhasználva a geotermikus energia direkt fűtési és hűtési célú felhasználását az ipari létesítményekben, közintézményekben, lakóházakban is támogatjuk. Ugyanakkor különös figyelmet fordítunk a vizeink visszasajtolására és a hőszivattyúk talajban kifejtett hatásának monitorozására.

A kis települések fűtési és melegvíz igénye hatékonyan kielégíthető biomassza alapú távfűtőművek és a csatlakozó csőhálózat építésével ott, ahol a megfelelő minőségű biomassza nagy része helyben begyűjthető. A biomassza fűtés napkollektorok és geotermikus energia igénybevételével is kombinálható: a nyári alacsonyabb hőigényt a napenergia szolgáltatja, míg a téli fűtési szükségletet a biomassza. A kistelepülési, biomassza alapú távfűtés előnyei: legnagyobb a tüzelőanyag energetikai hatásfoka, a környezeti terhelés sokkal kisebb, mint az egyedi fűtés esetén, könnyű az átállás a különböző tüzelőanyag fajtákra és fűtési módokra, továbbá a távfűtőművek működtetése helyi munkahelyeket is teremt. A legszegényebb településeken a szociális tűzifa-támogatást ki kell egészíteni az önerőt nem igénylő nyílászáró- és kazáncsere támogatással. A szilárd tüzelőanyagot használó rászorulók számára biztosítani kell a fenntartható erdőgazdálkodásból származó, megfelelően kiszárított fát, de - ahol lehetséges – ösztönözni kell a gázfűtésre való áttérést vagy visszatérést.

4. Közintézmények zöldítése

A közintézmények épületeinek energetikai korszerűsítésére részletes cselekvési programot dolgozunk ki, annak érdekében, hogy az intézmények energiaigénye egyre nagyobb arányban zöld energiaforrásból származzon. A közintézményekben kötelezővé tesszük a klímatervezést, és ösztönözzük a környezetbarát tisztítószerek használatát.

A helyi gazdaságokat összekapcsoljuk a helyi intézményekkel. Rövidítjük az ellátási láncokat, ezzel is a környezetet védjük. Támogatjuk a helyben termelt, lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származó idénytermények fogyasztását. Friss helyi zöldség, gyümölcs, tejtermék kerül minden óvodába, iskolába és kórházba, mellyel valódi közétkeztetési reformot hajtunk végre.

5. Fenntartható közlekedés

A közlekedésből származó légszennyezés csökkentése érdekében 2030-tól meg kell tiltani a kizárólag belső égésű motorral működő új gépjárművek forgalomba állítását. Roncsbeváltó program révén meg kell könnyíteni a legszennyezőbb és legöregebb autók lecserélését. Ösztönözni kell az elektromos járművek használatát és fejleszteni kell a hozzá kapcsolódó töltő- és karbantartó infrastruktúrát. Meg kell tartani és ki kell terjeszteni a zöld rendszámhoz kötődő kedvezményeket, de úgy, hogy a zöld rendszám valóban csak az alacsony kibocsátású autók számára legyen elérhető. Jogszabályban kell rögzíteni, hogy 2030-tól minden állami és önkormányzati szerv, illetve az ezek tulajdonában álló cégek kizárólag elektromos gépjárműveket vásárolhatnak. A nagyvárosokban alacsony kibocsátású zónákat kell létrehozni és környezetvédelmi besorolás alapján kell átalakítani a parkolási és útdíjakat. Versenyképesebbé, vonzóbbá kell tenni a tömegközlekedést és a kerékpározást, továbbá meg kell oldani a tömegközlekedési járművek klimatizálását. Fejleszteni kell az agglomerációk környezetkímélő, közösségi közlekedési rendszerét.

6. Felelős és etikus állattartás

Az állatoknak is joguk van az egészséges élethez. Ezért olyan állatvédelmi intézkedéseket vezetünk be, amely erősíti a felelős hobbiállattartást és a természetközeli haszonállattartást jutalmazza. A kisállat biztosítások népszerűsítésével megkönnyítenénk a színvonalas és biztonságos állategészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutást, és felelős a hobbi állattartást. Fokozatosan bevezetjük a kutyák kötelező ivartalanítását, az igazolt tenyészállatok kivételével. Az ivartalanítás mellőzése adófizetési kötelezettséget vonna maga után, amely az önkormányzatok bevételeit növelné. Szakemberekkel együttműködve kidolgozzuk a macskákra vonatkozó kötelező oltási, chippelési és ivartalanítási szabályokat. Önkormányzati feladattá tennénk az állattartásra vonatkozó kötelezettségek ellenőrzését. Jogszabályváltoztatást javaslunk az állatkínzások és a szaporítótelepek fenntartóival szembeni szigorúbb fellépésre. Kiemelt feladatnak tekintjük az állattartással kapcsolatos oktatást. Már az alsó tagozatos gyermekeknek is megtanítjuk, hogy az állatok éreznek és a házikedvencek sok törődést igényelnek. Az idősebbek számára rövid oktató videókkal segítenénk a felelős állattartás szabályainak elsajátítását.

Támogatjuk a természetes viselkedést és legmagasabb szintű állatjólétet biztosító tartási módokat, és legkevesebb szenvedést okozó levágási eljárásokat a gazdálkodásban. A genetikailag módosított, hozamnövelt állatokkal szemben a hagyományos fajták tenyésztését ösztönözzük. Bevezetjük az állati eredetű élelmiszerek címkézését, amely egy könnyen értelmezhető kódrendszerrel informálja a vásárlót az állattartás körülményeiről.

7. Nemet mondunk az eldobható kultúrára

A felesleges szeméttermelés minden formáját elutasítjuk, helyette a csomagolásmentes fogyasztást, vagy a minimális agyag- és energiaigényű, lebomló, újrahasznosítható csomagolási megoldásokat szorgalmazzuk. Kezdjük a vízzel és a PET palackokkal! Az elmúlt 30 évben közel 50-szeresére nőtt a palackos víz vásárlása hazánkban, miközben a benne lévő víz ára csak 0,1%-a a kifizetett összegnek (a többi a műanyag, a marketing, szállítás, Áfa, árrés stb.) A palackos víz 800-1000-szer drágább a csapvíznél, továbbá a palackok előállításához és a boltokba való eljuttatásához annyi olaj kell, mely a palackot negyed részéig megtöltené. Ezért a PET palackos vizek helyett a jó minőségű csapvíz fogyasztását és a visszaváltható üvegek használatát szorgalmazzuk, a köztereken több ivókutat létesítünk. Tiszta ivóvíz programot indítunk. A csapvíz minőségének javítása érdekében szükség van a szolgáltatók nagyobb támogatására az elosztóhálózatok fokozott karbantartása érdekében. Pályázati rendszert dolgozunk ki az elavult házi ivóvízhálózatok felújítására. Átmeneti megoldásként támogatjuk a víztisztító kisberendezések beépítését, melynek ÁFÁ-ját 5%-ra csökkentjük. Javasoljuk, hogy minél előbb vezessünk be betéti díjat a műanyag palackokra, továbbá más, pl. veszélyes anyagot is tartalmazó fogyasztási cikkek (hűtők, klíma stb.) esetében is vezessük be a betétdíjas visszaváltást.

Javaslatot dolgozunk ki az egységesített, lehetőleg 100%-os újrahasznosíthatóságot megközelítő, EU-s termékcsomagolási rendszerre. Kevesebb reklámfelületre, csak a tároláshoz szükséges, minimális információtartalmú csomagolásra lenne szükség minden fogyasztói termék esetében. A csomagolóanyagokon a lakosság és a feldolgozó üzemek által követhető jelrendszert használnánk, mely alapján könnyebb a szelektív gyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtést többféle termékcsoportra is kiterjesztenénk. 2030-ra el kellene érni, hogy a háztartásokból kikerülő hulladékban 10% alatt legyen a szemét, a többi pedig kerüljön újrahasznosításra. Magyarország innovatív módszerek kidolgozásával úttörő szerepet tölthetne be ebben az ágazatban.

Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontosnak tartjuk a „körforgásos” gazdaság hazai alapjainak, jogi, gazdasági (adó- és támogatáspolitika) és intézményi feltételeinek megteremtését. A minél hosszabb élettartamú anyagok használatát, a termékek maximális kihasználtságát (pl. sharing módszerek) és az újrahasznosítást kell ösztönözni.

8. Tudás-alapú, támogató állami, gazdasági és társadalmi környezet

A XXI. században a közélet minden területén, így a zöld politikában is kulcskérdés a szakértelem, a szakmai kiválóság megbecsülése, támogatása, továbbá a hiteles reformerekbe vetett bizalom. Egy nemzet számára öngyilkos stratégia a vezetői pozíciók baráti alapon történő osztogatása, a jövő generáció lebutítása és - hazai perspektíva hiányában - a legértékesebb fiatalok elkergetése. Radikális változás nélkül Magyarország végzetesen lemarad a tudás-alapú jövőről.

A fenntarthatóság területén az egészséges környezet és a természeti erőforrások összességének védelmét biztosítani tudó erős, professzionális minisztériumot és a környezeti érdekeket valóban érvényesíteni képes, önálló, decentralizált környezetvédelmi hatóságot hozunk létre, megfelelő szakmai és ellenőrzési kapacitással. Ezen túlmenően az ökológiai és fenntarthatósági követelményeknek minden szakpolitikában, egymással egyeztetett módon érvényre kell jutnia. A politika döntési centrumában a környezetpolitikának megfelelő súlyt, stratégiai jelentőséget kell kapnia. Kialakítjuk a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, tudományos intézmények fokozott támogatási rendszerét és az együttműködés intézményes kereteit.

Valamennyi nevelési-oktatási színtér pedagógiai/képzési követelményrendszerébe beillesztjük, illetve megerősítjük a környezettudatossággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos - az adott életkornak vagy szakterületnek megfelelő - kompetenciákat. Ki kell dolgozni a környezeti nevelés jelenleginél sokkal hatékonyabb módszereit az óvodás kortól kezdve a közoktatáson és szakképzésen át egészen a felsőoktatásig. A kötelező tanórai kereteken túl ki kell alakítani azokat a fakultatív szakköröket, szakmai kollégiumokat, rendezvényeket stb., ahol az ökológia iránt nyitott tanulók és hallgatók további ismereteket és cselekvési lehetőségeket kaphatnak. Hangsúlyt fektetünk a pedagógusok zöld szemléletű edukációjára is.

Szemléletformáló és mozgósító programokat indítunk a lakosság fenntarthatóság iránti igényének felkeltésére és a takarékos, környezettudatos életmód, valamint az egészséges, hazai élelmiszerek népszerűsítésre. Az iparági szereplők képzése és tevékenységük zöldítése a szabályzók szigorításával, pénzügyi ösztönzők bevetésével, valamint a jó gyakorlatok közvetítésével valósítható meg. A kormányzati kommunikációra fordított hatalmas összegek töredékéből jelentős pozitív változásokat lehetne elérni a magyar társadalom értékrendjében és cselekvési kultúrájában.