Magyarország felzárkózási teljesítménye a szerényebbek közé tartozik az Európai Unióban: az egy főre eső hazai GDP 1995-ben (vásárlóerő-paritáson számolva) a 27 mai EU-tagállam akkori átlagának 52%-a volt, 2019-ben ez az arány 73%-ra nőtt. Ugyanebben a negyedszázadban Észtország 36-ról 84%-ra, Litvánia 33-ról szintén 84%-ra, Románia pedig 31-ről 70%-ra javította az uniós átlaghoz viszonyított fejlettségi szintjét. A 2019-es adatok fényében Magyarország az Európai Unió 8. legkevésbé fejlett tagállama. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az ország a jólétet, gazdasági fejlettséget jelző összes mutatójával az európai uniós rangsor 25., 26. helyén van. Ebben a helyzetben az UVNP gazdaságpolitikai célkitűzése csak egy lehet: ezt az immár másfél évszázados, statisztikai mérésekkel 1870 óta alátámasztott folyamatot meg kell állítani, az ország gazdaságát nemzetközileg is versenyképessé kell tenni!
1. Alapfeltételek
A fenti cél elérésének két előfeltétele a jogállami intézmények helyreállítása és annak az elvnek a szigorú érvényesítése, hogy a törvény előtt minden állampolgár és vállalkozás egyenlő. Ennek érdekében az UVNP kormányra kerülése után hazánk a lehető leghamarabb csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
További stratégiai cél az áttérés a munkaalapú gazdaságról a tudásalapú gazdaságfejlesztés útjára azért, hogy a magyar gazdaság is megfeleljen korunk, a negyedik ipari forradalom kihívásainak. Az elért gazdasági eredmények bázisán a hatékonyan működő ágazatokat természetesen tovább kell fejleszteni, de az elmúlt években erőszakosan kialakított nemzeti burzsoázia és az ország exportját több, mint 50%-ban adó külföldi tulajdonú nagyvállalatok mellé erős, versenyképes kis- és középvállalkozói rétegnek kell kifejlődnie az országban, és ehhez az UVNP kormányon minden segítséget meg fog adni.
2. A gazdaságfejlesztés három pillére
A fentieket figyelembe véve a KKV-politika lesz az Új Világ Néppárt gazdaságfejlesztési tevékenységének egyik fő pillére.
A másik két fő pillér a digitális gazdaságra való átállás és a környezetgazdaság-fejlesztési politika lesz. Az eddigi munkaalapú gazdaságfejlesztés következményeként a digitális gazdaság – számos jelentős eredmény ellenére – nem vált a gazdaság, a gazdasági szereplők sajátjává. A közigazgatás egyes elemeit sikerült ugyan digitalizálni, de az egész nem állt össze digitális közigazgatási rendszerré. Nem vált a gazdasági vezetők sajátjává a digitális gazdaság alapját képező adatgazdálkodás nemcsak a KKV-szektorban, hanem a nagyvállalati szektorban sem.
A digitális gazdaság kialakításához a közoktatási hagyomány megvan Magyarországon, azt hagyni kell érvényesülni, illetve minden eszközzel támogatni kell ahhoz, hogy a felsőoktatásba már a digitalizáció alapjait jól ismerő, készségszinten használó hallgatók kerüljenek.
A környezetgazdaság korunk új fogalma, amely a klasszikus környezetvédelemnél komplexebb szemlélet: a gazdaság minden eleme csak környezettudatos módon fejleszthető. Beleértendő ebbe a környezetre nagyon nagy hatást gyakorló energetika és közlekedés is. A környezettudatosság a teljes fejlesztéspolitikát meg fogja határozni. Olyan intézményrendszert kell kiépíteni, amely biztosítja azt, hogy bármilyen építés, fejlesztés, folyamatos élet- és gazdasági tevékenység megfeleljen a közösség által támasztott környezeti elvárásoknak. Ezen elvárások lényege az, hogy úgy Magyarország területét, mint az egész bolygót az utánunk következő nemzedékek számára élhető módon őrizzük meg.
A fenti elvek érvényesítése végett az Új Világ Néppárt a gazdaságfejlesztés intézményrendszerén belül külön irányítási egységre fogja bízni a digitális gazdaság fejlesztését, illetve a környezetgazdálkodás témáját is.
3. Támogatáspolitika
A gazdaságpolitikai célok elérése érdekében meg kell változtatni, szakmaivá kell tenni a fejlesztésfinanszírozás cél-, intézmény és döntésrendszerét is. Alapelv lesz, hogy a támogatások csak a közjavak fejlesztését szolgálják. A mezőgazdaságban folyósított egységes, területalapú, jövedelempótló támogatások kivételével minden vissza nem térítendő gazdasági támogatás szűnjék meg. Az Európai Unió által biztosított támogatási összegeket visszatérítendő formában kell eljuttatni a megfelelő vállalkozásokhoz. Mivel a 2022-es választások okán nem kezdődik új tervezési időszak az Európai Unióban, az Operatív Programok és az azokhoz allokált összegek determináltak lesznek. Az Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosítás lehetőségét a gazdaságpolitikai prioritásváltozások miatt ugyanakkor el kell érni az Európai Bizottságnál.
4. Költségvetési politika
Többek közt a megfogalmazott gazdaságpolitikai célok elérése érdekében is át kell alakítani az állami költségvetés rendszerét. Elkülönítve kell számolni a folyó költségvetést a tőkeköltségvetéstől, így lehetővé válik minden folyó bevételt és kiadást elkülönítve kezelni azért, hogy ebben hiány ne keletkezhessen, illetve hogy ne lehessen a folyó bevételből támogatást finanszírozni. Az Európai Uniótól érkező támogatásokat a tőkeköltségvetésben kell elszámolni csakúgy, mint az egyéb forrásokból fejlesztésre fordítandó kiadásokat is.
A költségvetési újraelosztást racionalizálni kell, helyes egyensúlyt teremtve a piaci folyamatok és az állami újraelosztás között. Ehhez kapcsolódó cél, hogy a települési önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségvetése ne a központi költségvetés része legyen.
5. Az euró bevezetése
A nemzetközileg is versenyképes gazdaság fejlesztésének további feltétele az, hogy Magyarország – korábban vállalt kötelezettségének megfelelően, de a saját jól felfogott érdekeiből kiindulva is – a kormányváltás után azonnal indítsa el az eurózónához való tényleges csatlakozás folyamatát. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás bejelentésével együtt mihamarabb deklarálni kell az eurózónába való belépés szándékát, és meg kell hirdetni azokat a később kidolgozandó konkrét lépéseket, amelyek ehhez szükségesek.
A jelen alapvetések meghatározzák az Új Világ Néppárt gazdaságfejlesztési politikájának fő irányait, amelyek figyelembe vételével fogja a párt a szakpolitikákat kidolgozni. Ezen alapvetések figyelembe vételével pedig Hankiss Elemér szavaival javasoljuk, „Találjuk ki Magyarországot!”, mit tud Magyarország legjobban, melyek azok az ágazatok, amelyek lehetőséget kínálnak ahhoz, hogy eszközeinket azokra koncentrálva nemzetgazdaságunkat a lehető legmagasabb szintre fejlesszük.