Korunkban különösen érvényes, hogy egy ország lehetőségeinek kihasználása és a létező veszélyek elhárítása csak más államokkal együttműködve képzelhető el. Ennek megvalósítása és intézményes kerete a külpolitika.
1. Értékek és érdekek a külpolitika alakításában
A klasszikus külpolitika feladata a nemzeti érdek előmozdítása, érvényesítése. A külpolitika eredményességét azon lehet lemérni, hogy az azonosított nemzeti érdekeket mennyire hatékonyan tudja érvényre juttatni. Nemzeti érdeknek csakis azt tekintjük, ami nem pillanatnyi taktikai, hanem hosszútávú stratégiai érdekként azonosítható, széleskörű konszenzuson alapul, amiben a politika meghatározó szereplői egyetértenek, és a kormánypártoknál szélesebb politikai és társadalmi támogatás áll mögötte. A nemzeti érdeknek összhangban kell lennie az egyetemes értékekkel, az alapvető szabadságjogokkal. A világon ma egyetlen ország sem folytat tisztán értékalapú külpolitikát, erre még a nagyhatalmaknak sincs lehetőségük. A jó külpolitika az értékek és az érdekek ésszerű összehangolására és kényes egyensúlyára épül, elkerülve a naiv idealizmus és az elvtelen opportunizmus buktatóit. A külpolitika területén is fontosnak tartjuk a meghatározó politikai szereplők közötti folyamatos, érdemi egyeztetéseket és a törekvést a széleskörű egyetértésen alapuló célok azonosítására, majd azok végrehajtására.
2. A Nyugat választása
Magyarország a nyugati világ része, minden fontos történelmi sorsforduló alkalmával, Szent Istvántól a rendszerváltozásig, a Nyugatot választotta. Ezt a választást az elmúlt huszonöt évben két népszavazás is megerősítette (1997: NATO-tagság, 2004: EU-tagság). De azok a százezrek is, akik az elmúlt években boldogulásukat külföldön keresték, mind Nyugatra mentek, mert azt tekintették olyan társadalmi-gazdasági modellnek, ahol az itthoninál jobb esélyük van az érvényesülésre, a jó életkörülmények biztosítására.
Mi elkötelezetten vállaljuk ezt a hovatartozást, mert meggyőződésünk, hogy Magyarország nemzeti érdeke ma is a technikailag fejlett, a társadalmi berendezkedésében és az élet minőségében vonzó, demokratikus piacgazdaságokkal kialakított szoros viszony.
A Nyugat választása nem zárja ki a más országokkal fenntartott kapcsolatokat. A kölcsönös érdekek és előnyök alapján – az euro-atlanti érték- és érdekközösség tagjaként – a továbbiakban is erősíteni és fejleszteni kívánjuk ezeket.
A „keleti nyitás” ideológiai megalapozását és külpolitikai reorientációs kísérletét elhibázottnak és Magyarország érdekeivel ellentétesnek tartjuk. Magyarországnak a keleti, különösen az orosz és kínai befolyásszerzési törekvésekkel szemben határozottan fel kell lépnie és meg kell erősítenie ellenállóképességét a keleti hatalmak hibrid hadviselésével szemben.
3. Európa és az EU
A mi hazánk Magyarország, de Magyarország hazája Európa. Ez a mi kettős identitásunk: egyszerre vagyunk magyar hazafiak és elkötelezett európai polgárok.
Alapvető érdekünk az erős, szolidáris, cselekvőképes Európa. Az EU jelenlegi intézményrendszerét, működési mechanizmusait nem idealizáljuk, számos tekintetben reformálandónak tekintjük, de meggyőződésünk, hogy az európai integráció minden jelenleg ismert alternatívája rosszabb esélyeket és kevesebb lehetőséget kínálna Magyarország számára, mint az Európai Unió.
Szorgalmazzuk, hogy Magyarország minél előbb csatlakozzon az eurózónához, aminek feltételeit lényegében már most képes teljesíteni. Ez teszi teljessé és visszafordíthatatlanná Magyarországnak a fejlett Európához tartozását. Ez a döntés csak részben gazdasági, sokkal inkább politikai döntés, ami a mi európai identitásunkról és együttműködési elkötelezettségünkről szól.
Támogatjuk Magyarország haladéktalan csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Ez részben az európai adófizetők pénzének védelme, a korrupció elleni harc egyik fontos eszköze, részben pedig csatlakozás az európai egységfolyamat egyik újabb meghatározó intézményéhez.
Az EU alapértéke a szolidaritás és ez nem csak azt jelenti, hogy a gazdag országoknak továbbra is támogatnia kell a szegényebbeket, hanem azt, hogy a tagállamok között – a nemzeti érdekeket szem előtt tartva – szükség van a közös érdekeken és értékeken alapuló együttműködésre, egymás szempontjainak empatikus és méltányos elfogadására, és egymás támogatására.
Amennyiben felerősödik a két vagy többsebességes EU létrejöttének folyamata, alapvető érdekünk a belső körhöz csatlakozás, és annak elkerülése, hogy a perifériára szoruljunk. Ezért csak olyan többsebességes EU-t tudunk támogatni, amely nem kirekesztő jellegű, hanem nyílt, tisztességes és transzparens csatlakozási feltételei vannak, és nyitva áll mindazok előtt, akik képesek és készek a feltételeket teljesíteni.
Szorgalmazzuk az EU globális cselekvőképességének, azaz egy valódi és hatékony közös kül- és biztonságpolitikának, továbbá védelmi politikának a megteremtését. Ennek elengedhetetlen feltétele a minősített többségi döntés szabályának elfogadása a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.
Az Európai Uniónak globális szinten is meghatározó szerepe van a klímavédelmi szabályok, előírások megalkotásában. Magyarországnak támogatnia kell ezt a törekvést és elkötelezett követőként fel kell lépnie a célok megvalósítása érdekében.
Az EU csak abban az esetben lesz komolyan vehető globális szereplő, ha érdekeit minden eszközzel, beleértve a külpolitikai és védelmi eszközöket is, képes biztosítani. Azaz támogatjuk az integráció további mélyítését. Alaptalan félelemnek tartjuk, hogy ez a nemzetek érdekeit sérti, fenyegeti nyelvüket és önálló kultúrájukat.
Vezérelvünk az, amit Kossuth fogalmazott meg: “a magyar európaias legyen, s az, mit európainak nevezünk, e honban mindig magyar maradjon.”
4. Szomszédságpolitika, regionális politika
A Kárpát-medencében ma nyolc államban élő magyarság, ezen belül a kisebbségben élő magyar közösségek jövőjét csak a szomszédokkal kialakított jó viszony garantálhatja, ennek legjobb kerete az európai integráció, az EU- tagság.
Mind gazdasági, mind nemzetstratégiai, mind geopolitikai okokból kiemelt fontosságú Magyarország szomszédsági és regionális politikája. Szorgalmazzuk a konstruktív, a kölcsönös tiszteleten, a közös érdekek előmozdításán alapuló szomszédsági politikát mindazokkal a partnerekkel, akik erre készek. A szomszédsági politikában következetesen érvényesíteni kell nemzeti érdekeinket, elkerülve azonban az öncélú konfliktusgerjesztést, az értelmetlen viták szítását.
Egész térségünkben fontos az azonos érdekeken alapuló koalícióépítés, mind az EU-s ügyekben, mind a biztonsági és geopolitikai érdekek terén, közösen kezelve a kockázatokat és fellépve a fenyegetésekkel szemben.
A magyar külpolitika számára különösen fontos, értékes és megóvandó platform a Visegrádi Együttműködés, ami mára komoly nemzetközi súllyal rendelkező, érdekeit érvényesíteni képes csoporttá vált az EU-n belül. Támogatjuk a Visegrádi Csoport hatókörének, érdekérvényesítő képességének kibővítését, egyúttal szorosabb kapcsolatok kialakítását más közép-európai országokkal. A Visegrádi Együttműködés alkalmas keretet kínál a közép-európai térség többi országának is egy szoros regionális együttműködés kialakítására. Ez Magyarországnak mindenképpen érdekében áll és ennek érdekében kezdeményezően kell fellépnie. Ebben nagy segítséget jelenthet a „Három Tenger Együttműködés” sokat ígérő kezdeményezése is, amit fontos valódi tartalommal megtölteni. Mind infrastruktúra fejlesztésben, mind a gazdasági kapcsolatok erősítésében, mind a politikai egyeztetések új fórumának kialakításában érdemi szerepet játszhat ez az új nemzetközi program. A szubregionális együttműködési formák (V4, Három Tenger) nem járhatnak az EU elkötelezettségünk gyengítésével vagy az EU belső egységének megbontásával.
5. Nemzetpolitika
A kulturálisan egységet alkotó magyarság érdeke a gazdasági és földrajzi tényezőket figyelembe vevő regionalizmus, a helyi önkormányzat és a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten tartó “szubszidiaritás” érvényesülése.
Magyarországnak alkotmányos kötelezettsége a határainkon túl élő magyarság sorsa iránt vállalt felelősség. Mi ezt a határainkon túl élő magyarság legitim testületeivel és választott vezetőivel együtt, partneri együttműködésben kívánjuk megvalósítani.
Nemzetpolitikai törekvéseinket az teszi mások szemében hitelessé, ha nem csak a kisebbségi sorsban élő magyarság védelmében lépünk föl, hanem általában a kisebbségi jogok élharcosaivá válunk. Nemzetközi fórumokon fellépünk más elnyomott vagy jogaiban korlátozott kisebbségek ügyében is és szorgalmazzuk a nemzetközi jogi kisebbségvédelmi garanciák megteremtését. Legyen a magyar külpolitika egyik védjegye a kisebbségi jogok támogatása!
Elutasítjuk az egyes magyar közösségek belső életébe történő kéretlen anyaországi beavatkozást, a gyámkodó, a nemzetiségi közösségeket kiskorúnak tekintő jelenlegi kormányzati hozzáállást. Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy vannak “kedvenc” és “nem szeretett” szervezetek, politikai vezetők. Mindenkit megillet az egyenrangú, partneri viszony, politikai meggyőződésétől, világnézetétől függetlenül, amennyiben legitim támogatással rendelkezik az adott közösségen belül.
Nem a mi feladatunk meghatározni, hogy mi az egyes magyar közösségek érdeke. E közösségek eltérő nagysága, szervezeti felépítése, a többségi társadalomhoz való viszonya jelentős eltéréseket mutat. A mi dolgunk az általuk képviselt célkitűzésekhez velük egyeztetve nyújtott erkölcsi, politikai és anyagi támogatás biztosítása.
A nemzeti önrendelkezésnek az ENSZ alapokmányában is rögzített jogát követve támogatjuk a szomszédos országokban élő magyarság önkormányzati törekvéseit. Ennek megvalósulása a jól működő európai autonómia modellek tapasztalataira épülő regionális, települési vagy személyi alapú nemzetiségi önkormányzat. A határainkon túl élő magyarság szerzett jogait (magyar igazolvány, kettős állampolgárság, a szavazati jog valamilyen formája) tiszteletben tartjuk, csorbításuk megengedhetetlen.
A magyar közösségek anyagi támogatását a reális és igazolt szükségletekhez igazítjuk, legalább a jelenlegi szinten kívánjuk biztosítani, ugyanakkor a támogatásokat normatív szabályok alapján, transzparens módon, ellenőrizhető intézményrendszer közreműködésével kaphatják meg a kedvezményezettek.
Csak a hathatós nemzetközi fellépés és támogatás nyújt reményt arra, hogy a türelmetlen politikától évtizedek óta egy évszázada szenvedő magyar közösségek helyzetében javulás álljon be, ezért nemzetpolitikánk gerince a nemzeti kisebbségek jogainak erősítését szolgáló európai és más kezdeményezések maximális támogatása.
A külföldi munkavállalást nem kívánjuk korlátozni, de célunk minden eszközzel elősegíteni, hogy a Kárpát-medence magyarsága gondjai megoldását ne a kivándorlásban keresse, hanem szülőföldjén boldogulhasson.
6. Biztonságpolitika
Magyarország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben hazánk NATO tagsága szavatolja. Ezért hazánk alapvető érdeke a NATO politikai egységének, belső kohéziójának megőrzése, védelmi képességeinek a kor kihívásainak megfelelő fejlesztése. Magyarország vállalta, hogy védelmi kiadásait 2024-ig folyamatosan növeli és akkor ez eléri a közösen elfogadott mértéket, azaz a nemzeti jövedelem 2%-át. Hazánk védelmi képeségeinek fejlesztését folyamatosan egyezteti és összehangolja a NATO haderő- és képesség fejlesztési terveivel.
A NATO feladata a kollektív védelem, azaz Európa biztonságának garantálása. Ezen a területen az elsődlegesség a NATO-t illeti meg (NATO first) . Ez nem mond ellent annak, hogy támogatjuk az európai védelmi képességek fejlesztését és egy európai stratégiai autonómia feltételeinek megteremtését is. Alapelvnek tekintjük, hogy az önálló európai védelmi közösség nem veszélyeztetheti a NATO egységét, védelmi képességeinek hatékonyságát, nem eredményezhet felesleges megkettőződéseket és semmiképpen nem vezethet a kollektív biztonság csökkenéséhez.
A hatékony európai védelempolitika is szükségessé teszi a döntéshozatali reformot: a jelenlegi egyhangú, azaz gyakorlatilag vétójogot biztosító eljárásról át kell térni a minősített többségi döntésekre. Támogatjuk a közös európai haderő felállítását, ám ennek is csak akkor van értelme, ha a haderő alkalmazásának szabályai nem az egyhangú döntéshozatalon nyugszanak.