I. Alapvetés
A párt deklarációja szerint centrista polgári néppárt, amelynek célcsoportját a mára már „fuldokló” (csökkenő létszámú és arányú, erodálódó, létfenntartásáért és értékeiért küzdő), szélesen értelmezett középosztály eltérő generációhoz és pártorientációhoz tartozó csoportjai jelentik.
A párt társadalompolitikai programjának alapját ebből adódóan egyrészt a polgári értékrend közös alapjai jelentik (szabadság, de nem korlátlan cselekvés; igazságosság, amely elosztási/korrektív igazságosságot takar, egyenlőség ideértve az esélyegyenlőséget és a szolidaritásként értelmezett türelmet, altruizmust, caritast.)
A párt társadalompolitika programját meghatározó sajátos érték az érték- és hagyományőrző társadalompolitikai stratégia (nemzet, állam, helyi közösség, egyház – az utóbbi esetében a szekularizált állam-egyház kapcsolatra alapozva); a biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra törekvés; a minőségi szabadság (az egyéni szabadság lehetőség, amelyet mindenki saját képességeinek megfelelően valósít meg); a család meghatározó szerepe; a szubszidiaritás (az autonóm, erős helyi közösségekre/önkormányzatokra építkezés); a közjó fogalmának rehabilitációja (az állam és intézményei feladata a közjó szolgálata); az eukonformitás és a fenntartható fejlődés (felelősség a következő generációk iránt).
II. Célkitűzések
1. Jóléti állam
2. Tényleges állami felelősség- és szerepvállalás, gondoskodás
3. Valódi jóléti politika
4. A fiatalok számára konkrét esélyek: oktatási, képzési, életpálya- és karrierlehetőség, jövőkép, kiszámítható, tervezhető, élhető családalapítás és lakhatás
5. A középgeneráció számára biztonság, kiszámítható, minőségi foglalkoztatás és egzisztencia, méltányos nyugdíjrendszer
6. A nyugdíjasok számára a megélhetés biztonsága, az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetősége
7. ” Több és jobb minőségű munkahely,” egy tudásalapú társadalomban és gazdaságban tisztességes munkafeltételek, európai színvonalú munkáért európai bérek
8. Jog- és esélyegyenlőség, az EU forrásoknak és szakpolitikáknak megfelelő társadalmi kohéziót és szolidaritást erősítő nemzeti köz- és szakpolitika, joggyakorlat (különös tekintettel a nőkre, a fogyatékos személyekre, a romákra és a mélyszegénységben élőkre)
9. Az európai szociális dimenzió, az Európai Unió Szociális Pillérei és az Európai szociális modell alapjául szolgáló jóléti modell érvényesítése Magyarországon is
10. Plurális, demokratikus állam, autonómia, széleskörű társadalmi egyeztetés
III. Stratégiák: problémák és kezelésük
1. A „Jóléti állam” védi polgárait, támogatja gazdasági és társadalmi boldogulásukat az esélyegyenlőség, a méltányos vagyon- és jövedelemeloszlás, az alapvető életszükségleteket önerőből biztosítani képtelen személyek segítésére vonatkozó szociális felelősségvállalás alapjain. Eszközei között meghatározó a jövedelem újraelosztás (redisztribúció), az alanyi jog és a rászorultság. Eredményei között szerepel a szociális biztonság, a társadalmi kohézió, az integrált társadalmi szerkezet, az egyes társadalmi rétegek életszínvonalának közelítése. Mérlegelni kell a lehetséges következmények közül a társadalmi közkiadások, a költségvetési terhek megemelkedését, az állam teljesítőképességének csökkenését, illetve a támogatottak esetében a passzivitás, a társadalmi szolidaritással visszaélés diszkrepanciáit (ellentmondásosságait).
Miközben az EU valamennyi jóléti rendszere hasonló kihívásokkal néz szembe (pl. globalizáció, migráció, klímaváltozás, energiabiztonság, elöregedő társadalom), a tagállamok nemzeti tradícióik és gyakorlatuk alapján eltérő válaszokat adnak a konzervatív-liberális-szociáldemokrata társadalompolitikai modell formájában. Közös azonban, hogy az EU szellemiségének megfelelően a jóléti államok kötelezettséget vállalnak állampolgáraik védelmére, az alapvető gazdasági és szociális jólét, azaz a széleskörű, magas színvonalú egészségügyi, oktatási, kulturális, biztosítási és a szükséges segélyezési ellátások elérhetőségére. Állampolgárokat és nem alattvalókat nevelnek, alaptörvényeik széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló valódi társadalmi szerződések. Nem olyan államok, amelyeket az állami oktatási, kulturális, továbbá az egészségügyi rendszer válsága, a nyugdíjbiztosítási rendszer bizonytalanságai, a magánbiztosítás, a magánegészségügy, a köz javát jelentő közszolgáltatások kiszervezése, a magánmonopóliumok, -vagyonok gombamód szaporodása, a fékek- és ellensúlyok megszüntetése, a hatalmi ágak és szervezetek monopolizálása jellemez.
2. A tényleges állami felelősség- és szerepválallalás, gondoskodás eszköztárából érdemes nevesíteni pl. a gazdaságpolitikával összehangolt arányos közteherviselést (adó, áfa, stb.), társadalmi szolidaritást, feladat- és finanszírozás megosztást.
3. Valódi jóléti politikát kell megvalósítani a jelenlegi „vatta” jóléti politikával szemben, amely ma kifejezetten az elit számára kedvező (pl. a jövedelemalapú adózási kedvezmények), a fiatalok, az idősek, a betegek és a szegények számára csak névleges ellátásokat, álszent támogatásokat biztosít. Ezek között alapvető a szociális ellátások széles körének alapját is jelentő öregségi nyugdíj legkisebb összegének megemelése (amelynek összege 2008 óta változatlan: 28.700 Ft=79,45 euro!!!), továbbá a lakhatás, az étel és a ruházkodás, mint három alapszükséglet alanyi jogú biztosítása a közösségi jog alapelveinek megfelelően ).
4. A fiatalok számára konkrét esélyeket kell biztosítani: oktatási, életpálya- és karrierlehetőséget, jövőképet, kiszámítható, tervezhető, élhető családalapítást és lakhatást. Meg kell történnie a családi pótlék megemelésének (amely 2008 óta egy gyermek esetében mindössze 12.300 Ft, azaz 33,78 euró!!, fogyatékos gyermek esetében 23.300 Ft, azaz 44,5 euró!!)!!! Reális, nem “zsákutcás” gyermekvállalási támogatásokra van szükség, a mobilitást segítő konkrét tanulási lehetőségekre, a diákhitel és tanulmányi szerződés/visszafizetési kötelezettség eltörlése, lakhatási támogatásra, lakbértámogatásra a pályakezdők, fiatalok részére.
5. A középgeneráció számára biztonságot, kiszámítható, minőségi foglalkoztatást és egzisztenciát, méltányos nyugdíjrendszert kell biztosítani!
Az elmúlt tíz évben a középosztály egyre növekvő hányadának kellett folyamatosan, a járványhelyzet és az ahhoz társuló válság miatt pedig jelenidőben is mind gyakrabban szembenézni munkahelye vagy vállalkozása elvesztésével, az elszegényedés reális veszélyével. A talpra állashoz a megmaradáshoz átlátható, széles körben hozzáférhető kedvezményes hitelre, vissza nem térítendő támogatásokra van szükség!
6. A nyugdíjasok számára a megélhetés biztonsága, az egészségügyi és szociális szolgáltatások hozzáférhetősége szükséges! A hosszútávon fenntartható, hozzáférhető, megfizethető egészségügyi szolgáltatás igénybevételének lehetősége az évtizedes járulékfizetési kötelezettségteljesítés után! Tisztességes, infláció követő nyugdíj; közösségben, családban töltött, minőségi időskor! Az öregedés szakaszaihoz igazodó, az önálló életvitelt támogató otthon nyújtott szociális ellátások megszervezése szükséges!
7. ” Több és jobb minőségű munkahelyet,” egy tudásalapú táradalomban és gazdaságban tisztességes munkafeltételeket, európai színvonalú munkáért európai béreket kell biztosítani! Ennek eszköze lehet pl. a közalkalmazotti jogviszony, az életpályamodell visszaállítása, a tisztességes bér, a bértábla rendezése, a 110 ezer felsőoktatási oktató, dolgozó és diák fizetésének, tandíjának, ösztöndíjának rendezése, a “rabszolgatörvény” hatályon kívül helyezése.
8. Jog- és esélyegyenlőség szükséges, az EU forrásoknak és szakpolitikáknak megfelelő társadalmi kohéziót és szolidaritást erősítő nemzeti köz- és szakpolitika, joggyakorlat (különös tekintettel a nők, a fogyatékos személyek, a romák, és a mélyszegénységben élők esetében). Alapelvnek kell tekinteni, hogy az uniós támogatások csak a közjavak fejlesztését szolgálhatják. Fontos feladat a foglalkoztatás- és szociálpolitika eszközeinek és intézményeinek az közösségi szakpolitikáknak megfelelő, egymással szoros összefüggésben történő kezelése. A közfoglalkoztatás helyett társadalmi küldetést, vidék- és lokális közösségfejlesztést is felvállaló szolidáris és szociális gazdaság erősítése. A szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és hátrányok kezelésére alkalmazandó korrekció, prevenció megvalósítása, az abszolút és relatív biztonság erősítése az alapjövedelem, illetve a minimálbér megvalósulása esetén. Az EU- és euroösszehasonlítás elengedhetetlen a „veszteséglista” tényszerű naprakészen tartásához!
A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítását célként megfogalmazó európai uniós irányelvek hazai megvalósításában konkrét állami szerepvállalásra, a deklaráción túl tényleges cselekvési programok megfogalmazására, végrehajtására van szükség (eszköze lehet pl. képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyűjtés)!
A fogyatékos személyek és családjaik helyzetét a meglévő formális látszattámogatások helyett (ápolási díj, GYOD, Lakás Átalakítási Támogatás stb.) a családok segítésével, az otthon nyújtott ellátások hozzáférhetővé tételével, az ellentmondásos helyzetek rendezésével (pl. a gondnoksági rendszer újragondolása, az érdekvédelmi szervezetek szerepének erősítése), a társadalmi befogadás erősítésével kellene érdemben segíteni.
A mélyszegénységben, periférián élő romák problémáinak – és közösségeinek – megismerése nem megkerülhető társadalompolitikai kérdés. Az 1990-ben a munka világában megvalósuló részleges szocializációs folyamat megtörése, a jelen helyzetben egy szociális diagnózis elkészítése és ennek alapján a többségi társadalom és a cigány közösségek számára is elfogadható társadalmi befogadási stratégia kidolgozása sürgős társadalompolitikai feladat.
9. Az Európai szociális dimenzió, az Európai Unió szociális pillérei és az Európai szociális modell alapjául szolgáló jóléti modellt kell érvényesíteni Magyarországon is. Például a széles értelemben vett szociális ellátásban részesülők – ideértve az egészség- és nyugdíjbiztosítás alanyait, a szociális törvény szerinti ellátottak (rászoruló idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek, illetve a megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkezők), a gyermekvédelemben jelenlévő veszélyeztetett gyermekek és családok személyi körét – számára az európai közösségi alapjogok és megélhetési minimumok biztosítása.
10. Plurális, demokratikus államot, autonómiát, széleskörű társadalmi egyeztetést kell megvalósítani, amely elérése érdekében csak az első lépésnek tekinthető az Európai Ügyészséghez csatlakozás.